A Veszprémi Torna Club katolikus legényegylet keretében alakult meg és az alakuló ülést 1912. máj. 1-én tartották. Abban az időben is a labdarúgás volt a legnépszerűbb sportág.  A dinamikusan fejlődő sportéletnek köszönhetően a röplabdázók az NB I-ben, a tornászok az „A” kategóriában  szerepeltek, a női kézilabdának az élvonalba szereplés volt a cél. Ekkor az egyesület létszáma már 200 fő volt.

A VTC 1914. jún. 14-én vált a legényegylettől független önállósportegyesületté. Az anyagi nehézségek és a szervezeti keretváltozások ellenére a labdarugó csapat egyre jobb eredményeket ért el.

Az egész magyar sportélet mellet a VTC újjászervezéséhez is hozzákezdtek. 1919. márc. 12-én a vezetőség értesítette az érdeklődőket, hogy az egyesület újra megalakult és megkezdte működését. A szép eredmények nem hozták meg a VTC számára a közönség támogatását, de a városét sem.

1920-ban próbálkozás történt a VTC beolvasztására  a MOVE-ba. Ez a próbálkozás eredménytelen volt és így 1922-ben a tisztújító ülésen a labdarúgás, atlétika mellet a birkózást is felvették a szakosztályok közé.

1948 őszén újra átszervezések történtek és ennek megfelelően a veszprémi csapatokat az NB III. nyugati csoportjába sorsolták és így az új egyesület neve Veszprémi Vasas VTC lett , ügyvezető elnökévé Eredics Ferencet választották.

A tornászok átigazoltak az Építőkhöz és a Traktorhoz, majd később 1951-től a Veszprémi Haladás SK- ban szerepeltek.  Sem a személyi sem a tárgyi feltételek nem voltak olyanok, hogy jobb eredményeket tudjanak elérni.  Az egyetemisták száma évről évre csökkent, viszont az általános és középiskolások száma növekedett. Az egyesületnek 12 szakosztálya volt és 398 tagot számolt. Az egyetem nem tudta fenntartani az egyre jobb eredményeket elért szakosztályokat. 1966-ban megalakult a Veszprémi Vegyész Sport Club /Vegyész SC / Makranczy József és Győri Pál elnökök vezetésével. Az egyesületnek 13 szakosztálya  és 664 sportolója volt. A torna szakosztályba csak nők sportoltak.
A körülmények és a város vezetése  ismét a fúzió mellett döntött és a Veszprémi Vegyész, valamint a Bakony Vasas egyesült, a Bakony-vegyész TC 1969. dec. 8-án 14 szakosztállyal indult, színéül a kék-fehéret  választva.  A tornászok munkáját objektív akadályok gátolták,  de a tárgyi feltételek  javulásával további előrelépés volt várható. 1980 a BVTC, önálló tornagyakorlóhoz jutottak a stadion területén a tornászok.

Újabb mérföldkő az egyesület életében. A Bakony- Vegyész TC nevet az igényeknek megfelelően Veszprémi  Se-re változtatják. A város minél több lakosának bevonása volt cél. Azonban az egyre jobb eredményeket  produkáló szakosztályok egy idő után anyagi gondokkal kezdtek el küzdeni és  nehéz helyzetbe kerülni és további működésük ellehetetlenedett. Ennek következményeként a VSE- ből  a torna szakosztály  kivált és 1991. dec. 31-én Veszprémi Torna Club / VTC /  néven önálló jogi személyként  kezdett működni, megtartva a kék-fehér színét. Az egyesület elnöke Balázs Zoltán, ügyvezető elnök Horváth Péter.

A gazdasági helyzet megkívánta, hogy a VTC közhasznú szervezetté alakulási kérelmet nyújtson  be a Veszprém Megyei Bíróság felé és  1998. okt. 12-én közhasznú szervezetté nyilvánította. A torna, gumiasztal, akrobatika, óvodástorna, baba-mamatorna, tagjainak száma  közel 240 fő.